Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Testvérvárosok képes leírás - Zalaegerszeg.tlap.hu
részletek »

Testvérvárosok - Zalaegerszeg.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: zalaegerszeg.tlap.hu » Testvérvárosok
Keresés
Találatok száma - 5 db
Gorizia

Gorizia

Gorizia (szlovén: Gorica, német: Görz, friuli: Gurize) egy kisváros az Alpok lábánál, Északkelet-Olaszországban, közvetlenül a szlovén-olasz határnál. Gorizia provincia székhelye, helyi jelentőségű ipari, kereskedelmi és turista központ. A város elnevezése a szlovén kis hegy - gorica szóból ered. A város az Isonzó és a Vipava folyó völgyének találkozásánál fekszik. A közelben találhatók a Collio-dombok, melyeken már régóta folyik a bor- és szőlőtermesztés. A város éghajlatát a bora befolyásolja, melynek köszönhetően bár gyakori a hideg, hegyekről leáramló levegő, az év nagy részében mégis a mediterrán, enyhe éghajlat a jellemző.

Klagenfurt

Klagenfurt

Klagenfurt, a "Wörthi tó rózsája" Karintia tartományi székhelye. Lakosainak száma közel 100 ezer. Gyönyörű zöld környezetben, hegyektől övezve, a Wörthi tó keleti öblében fekszik, területe 120 km2. Klagenfurt 800 éves történelmi múltra tekint vissza. Nevét először a XII. sz. végén említik, városként 1279-ben. 1518-ban I. Miksa császár a karintiai rendeknek adományozta a várost, ekkor vált a Karintiai Hercegség központjává. Virágkora is erre az időszakra tehető. A mai napig jellegzetes délies külső, az árkádos udvarok és átjárók olasz reneszánsz építőmesterek munkái. A gondos restaurálásnak köszönhetően a történelmi óváros eredeti fényében pompázik. Klagenfurt több kitüntetést is átvehetett az értékei megőrzéséért tett erőfeszítésekért. A város nemcsak oktatási, sport és közigazgatási központ, hanem az Alpok Adria térség három különböző kultúrkörének (germán, szláv, latin) metszéspontja is. A tudomány, művészetek, a kultúra és a gazdaság területén jeles személyiségek teszik Klagenfurtot világhírűvé. Itt született Robert Musil és Ingeborg Bachmann, itt komponált Johann Brahm és Gustav Mahler. Számos nemzetközi kapcsolatán keresztül Klagenfurt jelentős mértékben hozzájárul az egyesült Európa képének megteremtéséhez. Tekintet nélkül határokra, kultúrákra és politikai rendszerekre Klagenfurt 14 testvérvárossal tart kapcsolatot. Wiesbaden és Klagenfurt testvérszerződése egyedülálló a világon: 69 éves múltra tekinthet vissza. Számos várossal még a vasfüggöny leomlása előtt létesített kapcsolatot, így pl.: Dessau (egykori NDK), Dusanbe (egykori SZU), Rzeszow (Lengyelország), Nova Gorica (egykori Jugoszlávia, ma Szlovénia) és Zalaegerszeg. Tevékenységéért Klagenfurt 1986-ban az Európai Bizottság Európa-díját vehette át. Zalaegerszeg és Klagenfurt 1986-ban kötötte meg testvérvárosi szerződését. A hivatalos szintű, intenzív önkormányzati és ifjúsági kapcsolatok mellett (Városháza különböző szakterületein dolgozók továbbképzése, tapasztalatcseréje) számos művész, művészeti együttes és szervezet járt Klagenfurtban vagy fogadott Zalaegerszegen osztrák művészeket.

Krosno

Krosno

A Kárpátok legszelídebb hágóján átjutva, a szlovák határtól 40 km-re festőien szép környezetben a Wislok és a Lubatowka folyó elágazásánál fekszik Krosno. Lakosainak száma 50.000, a településről az első feljegyzés 1282-ből származik. Nagy Kázmér király uralkodásának idején, a XIV. század közepén nyilvánították várossá. Jól fejlődő kereskedelmének és kézműiparának köszönhetően Lengyelország legnevezetesebb városai közé tartozott. Gazdag nemesség és művelt polgárság formálta évszázadokon keresztül a város képét, így nem csoda, ha gyakran a "parva Cracovia" elnevezést használták Krosnora. A belső város ma is különleges hangulatot áraszt, itt található a Püspöki Palota, amely 1626-ig a przemysli püspökök ideiglenes lakóhelye volt. Az épület jelenleg a Kerületi Múzeumnak ad otthont, szép gazdag petróleumlámpa gyűjteménynyel. Az utca másik oldalán a régi Toronyóragyárban a galíciai kézműipar története látható. Krosno legrégibb temploma, a Szentháromság plébániatemplom a város fényes időszakának emlékét idézi. Itt található Lengyelország legnagyobb harangja, az "Urban". A Ferences templom sírkápolnáját egy tragikus szerelem legendája lengi át. A valamikori védőfallal körülvett várost elhagyva a "magyar borútra" térünk rá. A környező szelíd dombokon a Krosnora oly jellemző olajkutakat láthatjuk. A város a lengyel üveggyártás fellegvára, 4 jelentős üveggyára működik. Krosno napjainkban is kedves, sokszínű kulturális élettel rendelkező város. Kétévente augusztusban a Nemzetközi Lenfesztiválnak ad otthont, amely rendezvény egyedülálló Közép-Európában. A sport kedvelőinek Sportcentrum áll a rendelkezésére. Testvérvárosi kapcsolatot a németországi Edewecht-tel és 2000. májusa óta Zalaegerszeggel tart fenn.

Kusel

Kusel

Németországi testvérvárosunk, Kusel Rajnavidék-Pfalz Tartomány délnyugati csücskében helyezkedik el. A mintegy 6000 lakosú kisváros egyben a Kusel Környéki Települések Társulásának közigazgatási központja. Kusel város első említése 865/866-ból származik, eredetileg egy frank királyság része volt. A városka később ajándékozás útján a Reimsi Érsekség tulajdonába került. 850 körül említi elsőként egy oklevél a "curtis cosla" nevet, az ún. Remigiusföld központi településeként. Falait a történelem során háromszor borították lángba, 1635-ben a horvátok, 1677- és 1794-ben a franciák. Az utolsó pusztítást csak egyetlen ház élte túl, a lakosság a középkori alaprajzot követve későbarokk és klasszicista stílusban építette újjá a várost. Napjainkban Kusel gyógyfürdője révén elismert idegenforgalmi település, az ún. Muzsikusok Földje középpontja, kedvelt kiránduló és üdülőhely. Legfontosabb nevezetességei: Várostörténeti Múzeum, benne a Fritz-Wunderlich szoba, a Városháza és a harangjáték, a piactér, az evangélikus templom, a Kalapkészítők kútja. A sport kedvelőinek teniszpályák, csarnokok, fürdő-és szabadidőpark, fedett uszoda, fűtött szabadtéri fürdő 64 méteres vízi csúszdával, lovaglópálya és csarnok, minigolfpálya, sportcsarnokok és lőcsarnok áll rendelkezésére. 1973 óta testvérkapcsolatot ápolnak a franciaországi Toucy várossal, 1997 óta pedig Zalaegerszeggel. Évente június második hétvégéjén rendezik meg a hagyományos Kalapkészítők ünnepét. Szeptember első hétvégéjén pedig Kusel Nyugat-Pfalz legnagyobb szabású rendezvényének az Őszi Vásárnak ad otthont. Kusel és Zalaegerszeg egyes iskolái, szervezetei közt már 13 éve nagyon jó kapcsolat állt fenn, amelyet Zalaegerszeg város vezetése 1997. októberében Kuselben illetve 1998. májusában Zalaegerszegen hivatalos szintre emelt a testvérvárosi szerződés aláírásával. A 13 év alatt már számos művész kiállítására, zenei együttesek és énekkarok vendégszereplésére került sor. Kuseli székhellyel működik a Kusel-Zalaegerszeg Baráti kör, amelynek munkája nagymértékben hozzájárult a jó kapcsolat kialakításához és különböző területekre történő sikeres kiterjesztéséhez. Kapcsolatot tart fenn egymással a két város rendőrsége, tűzoltósága, rendelkezik testvércsoporttal a Zalaegerszegi Városi Vegyeskar, a Szimfonikus Zenekar, a Canterina Kamarakórus, valamint testvériskolával a Zrínyi és Kölcsey Gimnáziumok, és a Báthory Középiskola. nyomtatóbarát verzió

Tuti menü